Itt vagyunk!

Na igen. A fenti, írókat és költőket is megszégyenítő címet mindössze fél óra alatt sikerült kitalálnom, nem is olyan nehéz ez a blogolás dolog. Szóval első bejegyzés, let’s get the party started!

Tehát a fenti képen levő vigyorgó srác én lennék. Érdemes egy pillantást vetni a napszemüvegre, a menő pilóták elsőszámú kellékére. Ezt már az első reptéri látogatáskor megtanulja minden kis pilótajelölt, úgyhogy nekem is sürgősen be kellett szereznem egyet, amint elkezdtem a tréninget. Apropó, tréning. Ezzel kapcsolatban majd lesz jó sok sztori, ha valaki esetleg pilótaálmokat dédelgetve bámulja könnyes szemekkel Ferihegyről távozó magenta buszokat, akkor itt meríthet inspirációt, vagy épp ellenkezőleg, egy örök életre elmehet a kedve a repüléstől. Remélem, inkább az előbbi, mert repülni szuper dolog! Egy egész kellemes érzés kerít hatalmába, amikor sikerül két perc alatt végighúzni Budapest belvárosán csúcsforgalomban, mindezt 2000 láb magasan.

Visszaolvasva az eddigi irományomat, rájöttem, hogy már a második bekezdésnél sikerült elkalandozni, eredetileg egy jó kis bemutatkozó szöveget terveztem oda. De így legalább hamar hozzászoktatom a rendszertelenséghez a nyájas olvasókat (Ezt így szokták írni az igazi írók, amolyan szófordulat ez). Tehát a napsütéses Miamitól mindössze 14 000 km-re keletre, Újpesten élem csodálatos mindennapjaimat. Ez azért fontos információ, mert pár kilométerre fekszik tőlünk a dunakeszi reptér, ami joggal nevezhető a meredeken felfelé ívelő pilótakarrierem elindítójaként. Bár ott még soha nem repültem motoros géppel, hála a szeretett és mélyen tisztelt politikus uraknak, akik focipályát akartak építeni az isteni tehetséggel megáldott labdarúgóink számára. De erről majd egy későbbi posztban. Hohóó! Figyeltétek, milyen cseles módszerrel próbálom rávenni leendő rajongóimat, hogy nézzenek vissza később is?

Így a gyakorlati képzést Gödöllőn kezdtem, míg az elmélet Újpesten volt, majd miután az agyam elegendő tudást és gyakorlatot szippantott magába, 2013 augusztusában sikeresen levizsgáztam, így hivatalosan is magánpilóta lettem. Nem, Boeing 747-est sajnos ezzel az engedéllyel még nem lehet vezetni, ahhoz még jó pár repült óra és vizsgák szükségesek.

Végezetül álljon itt egy kép, hogy milyen gépekből szemlélem az elfekvő tájat, ez egy Cessna 150-es típusú kétszemélyes kisgép, az első egyedüli repülésem megörökítése:

HA-TUN, Cessna 150